Mi a különbség a gamification, a gamified assessment és a game-based assessment között?
A gamification (játékosítás) – amelyet úgy definiáltak, mint “játék elemek használata nem játékos kontextusban” (Deterding, Sicart, Nacke, O’Hara, & Dixon,...
A gamification (játékosítás) – amelyet úgy definiáltak, mint “játék elemek használata nem játékos kontextusban” (Deterding, Sicart, Nacke, O’Hara, & Dixon, 2011, 1.o.) az egyik legújabb módja a hagyományos felmérések (assessment), kiválasztási eljárások fejlesztésének. A játék elemek integrálását a hagyományos kiválasztási módszerekbe három kategóriába sorolhatjuk: gamification (játékosítás), gamified assessments (játékosított értékelés) és game-based assessment (játék-alapú értékelés vagy teszt). Mindegyik módszer megpróbál javítani a hagyományos kiválasztási vagy értékelő teszteken, de mindegyik máshogy és máshol használja a játékelemeket, különböző célból.
Gamification (játékosítás) a kiválasztásban játék elemeket használ az egész folyamat során elszórtan, hogy minél többen és egyszerűbben jelentkezhessenek a megüresedett pozícióra. A játékosított elemek növelik a résztvevők elköteleződését és motiválják őket az értékelési folyamat vagy teszt teljesítésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gamification (játékosítás) javítja a feladatok elvégzése közbeni teljesítményt.
A játékos elemek külső motivációs forrást jelentenek a résztvevőknek elérhető pontok, jelvények, szintlépések, kihívások vagy díjak formájában ezekkel az elemekkel növelve a jelentkezők engagement szintjét (elköteleződését). Ugyanakkor a játékos elemek használatának (gamification) a belső motivációra gyakorolt hatása már nem ennyire egyértelmű, hiszen az izolált játék elemek nem jelentenek tetten érhető változást a jelentkező belső motivációjára és érzéseire (Mekler, Brühlmann, Tuch, & Opwis, 2015; Sailer, Hense, Mayr, & Mandl, 2017).
Gamified assessment (játékosított értékelés) – az alapok
A gamified assessment (játékosított értékelés) már egy lépéssel tovább megy, a játékos elemek egyszerű felhasználásánál, egy sokkal tudatosabb játékos környezetet teremtve a részvevőknek. A játékosított értékelésben (gamified assessment) megmaradnak a hagyományos pszichometrikus értékelési, megfigyelési elemek, de a játékos elemek felhasználása és beágyazása egy teljesen új, játék-élményt nyújt, ami magával ragadja (flow-élmény) a jelentkezőt, aki egy játékban érezheti magát. Amennyiben jól alkalmazzák ezt a módszert, akkor növeli a résztvevők elköteleződését (engagement), ellensúlyozza a jelentkezők negatív reakcióit, csökkenti a vizsgadrukkot és csillapítja a csalási hajlandóságot (Attali & Arieli-Attali, 2015; Collmus & Landers, 2017; Mavridis & Tsiatsos, 2016; Mekler, Brühlmann, Opwis, & Tuch, 2013; Ramsay, 2017).
A gamified assessment (játékosított értékelés) során az a legfontosabb, hogy megtaláljuk az összhangot a játék elemei és az értékelés céljai és szempontjai között, hiszen ha ez az összhang hiányzik, akkor megvan rá az esély, hogy a motiváció és elköteleződés hajszolása eltorzítja a megfigyelők és értékelők által fontosnak tartott tulajdonságok értékelési eredményeit (Belland, 2012; Hughes & Lacy, 2016; Kim, 2015; Mislevy et al. 2012). Ebben az esetben segíthet a game-based assessment (játék-alapú értékelés).
Amennyiben a játék elemei nem azt a reakciót jutalmazzák, amelyek előnyösek az értékelés számára, akkor előfordulhat, hogy olyan viselkedéseket figyelhetnek meg az értékelők, amelyek nem az értékelés eredeti céljait szolgálják. Erre az esetre a game-based assessment (játék-alapú értékelés) a kézenfekvő választ.
Game-based assessments (játék-alapú értékelés) – a válasz?
A game-based assessment (játék-alapú értékelés) vagy rövidítve GBA megváltoztatja az értékelési modell magját, teljes mértékben játék alapokra helyezve a kiválasztási tesztet. Nemcsak a jelöltek motivációját és elköteleződését növelve, hanem a game-based assessment (játék-alapú értékelés) fel- és kihasználja a játékok pszichometriai előnyeit. A játékok természetes értékelő rendszerek, melyek döntési helyzetek tucatjaiba helyezik bele a játékosokat. A játékosok döntései és a játék paraadatait is rögzítésre kerülnek (pl. a GBA adatokat rögzít arról, hogyan hozták meg a játékosok döntéseiket; Stieger & Reips, 2010), amely lehetővé teszi, hogy olyan információkat is kielemezhessünk, amelyeket nem figyelhetünk meg a hagyományos pszichológiai értékelések vagy tesztek során (Landers, 2015; Shute & Ventura, 2013).
Miközben a gamified assessment (játékosított értékelés) hagyományos teszteket helyez új formátumba, a GBA játékként teremti újjá a kiválasztási teszteket. Ez azt jelenti, hogy a játék-alapú értékelésben (game-based assessment) a jelentkező interakciói a játékkal a tesztelési modell szerves részévé váltak. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy sokkal hatékonyabban lehessen összekapcsolni és összhangba hozni a játékosított elemekben rejlő motivációs és engagement lehetőségeket a felmérés vagy értékelés céljaival.
A játékos, játékosított elemek felhasználása a kiválasztási tesztekben, értékelésekben olyan élenjáró módja a hagyományos kiválasztási tesztek újragondolásának, amely nagymértékben javítja a jelentkezők felhasználói élményét. Ugyanakkor ahhoz, hogy kihasználhassuk a játékosításban (gamification) rejlő összes potenciált, megfelelően és tudatosan kell ezeket az elemeket alkalmaznunk, máskülönben az alkalmazásuk nemkívánatos eredményeket hozhat.