A szórakoztató munkahelyi légkör növeli a versenyelőnyt

Az úgynevezett ‘Y generációs probléma’ (amely egyre érthetőbbé válik a pontosabb kutatási eredmények révén, és amelyet nemrég még a HR szakemberek is érdekes, de megfoghatatlan témának tekintettek) elkezdte átalakítani a vállalatok mindennapjait” – mondja Fehér Zsolt. „Olyan átmeneti időszakba léptünk, amikor már a tényleges probléma azonosítása is nehézséget okoz a vállalati vezetőknek és a HR szakembereknek.  Ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk a piacon, elengedhetetlen, hogy egyértelmű mérföldköveket találjunk a tehetségek és a jövő vezetőinek megtartásához-

A jelenleg létező ösztönző programok az előző generáció élet- és munkastílusához igazodnak, amely szigorú prioritási sorrendet állít fel a személyes célok és a karrier között. Ebben a biztonságos és stabil rendszerben egyértelműen a legfőbb prioritás kap minden figyelmet, ami hatékony munka- és magánéletet, valamint sok túlórával járó többletmunkát eredményez a karrierlétrán való feljebb jutás érdekében. Ez az ösztönzőrendszer szoros nyomon követést igényel a munkáltatótól, hagyományos közösségépítést és támogatást a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséhez.

A mai fiatal munkavállalókat látszólag nem érdekli az empowerment, a munkahelyi gazdagodás és a csapatépítés, mivel másképp képzelik el a szakmai előmenetelt és a közösségépítést. Számukra a munka-magánélet egyensúlya nem cél, hanem kiindulópont” – jegyzi meg Fehér Zsolt. „Átlagon felüli hedonista értékrendjüket, sikerorientáltságukat és hovatartozásukat elnézve azt mondhatjuk, hogy ez a work hard, play hard generáció, amely elképesztően nagy akaratot, energiát és szenvedélyt mutat a munkában, csak azért, hogy ugyanezt az energiát nap mint nap a szórakozásra és a kapcsolataik ápolására fordítsa.

Az Y-generáció tipikus képviselője keményen dolgozik, elismerést vár és támogatja a nyitott ajtók politikáját. Számukra a fő motivációs forrást a sokszínűség, a különlegesség és a laza elvárások jelentik. Nem hisznek a hagyományokban és a rituálékban, és korlátozónak tartják a szigorúan szabályozott irodai környezetet – olyan irodákban szeretnének dolgozni, ahol mindenhol szórakoztató a hangulat.

A közép- és kelet-európai régióban mélyen gyökerező változás kezdett kibontakozni, amelynek hatásait nehéz megjósolni. A megszokott szigorú korlátok lebontása, a nagyobb egyéni önállóság a munkahelyen és a közösségépítésben, a színesebb és élvezetesebb irodai környezet kialakítása, a hatékonyság fejlesztése megfelelő képzésekkel és eszközökkel veszélyes befektetésnek tűnhet” – foglalja össze Fehér Zsolt a cégek legfontosabb félelmeit. „Mindezek azonban relatívak, hiszen megfelelő motivátorok nélkül a vállalatoknak a következő években a személyes és szervezeti teljesítmény drámai csökkenésével kell szembenézniük.

Fehér Zsolt szerint az is látható, hogy a belépők motivációi közötti különbségek egyre inkább elhalványulnak. Bárhol is élnek, életmódjuk és munkamoráljuk egyre közelebb kerül egymáshoz. Jó hír, hogy az Y-generáció tagjai külföldön is könnyen be tudnak illeszkedni, és jó esélyük van a sikerre. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a legjobb munkavállalókért folytatott verseny egyre fokozódik, és nemcsak a vállalatok, hanem az országok között is. A magyar és regionális vállalatoknak el kell kezdeniük felkészülni erre a versenyre, felismerve és alkalmazva a munkavállalóiknak leginkább megfelelő motivátorokat.