Milyen problémákat okoznak a nárcisztikus vezetők?

A Nagy Felmondási Hullám vezető okai közé tartozik a toxikus szervezeti kultúra és a vezetőséggel való, rossz kapcsolat. E két tényező szoros kapcsolatban áll egymással, hisz a vezetőség az, aki a munkahelyi kultúrát és morált meghatározza. A szervezeti világ mindig is jutalmazta és bátorította a nárcisztikus személyeket, ezért nem meglepő, hogy közéjük tartozik a vezetők 18%-a. Korábban megvitattuk, hogy mik azok a viselkedésformák, amelyek a nárcisztikus személyeket vezető pozíciókba juttatják.

Ugyanakkor, ha már vezetőkről van szó, akkor nemcsak a közvetlenül körülöttük dolgozókra kifejtett hatásukról kell beszélnünk, hanem a szervezeti kultúrára gyakorolt befolyásukról is. Magatartásuk ugyanis egy olyannyira toxikus és etikátlan viselkedést bátorító kultúrát hoz létre, ahol előbb-utóbb minden munkavállaló motivációja, elégedettsége és jólléte jelentős károkat szenved. Talán nem véletlen, hogy a legnagyobb botrányok éppen azokat a cégeket döntik romba, amelyeket egy nárcisztikus vezető alapított és működtetett korábban. Ilyen volt például az Enron, a Theranos vagy a WeWork sorsa.

A nárcisztikus kulturális hatásai

Ami a leginkább motiválja a nárcisztikusokat, az a hatalom, az elismerés és a dominancia. Fontos ugyanis számukra, hogy mások felsőbbrendűnek és a tiszteletreméltónak lássák őket, ők pedig saját magukat. Ezért bármit megtesznek, hogy fenntartsák a sikeresség látszatát – még akkor is, ha ezt semmi sem támogatja. Ezt a látszatot úgy tudják fenntartani, hogy a hibáikat a szőnyeg alá söprik, vagy elhatárolódnak tőlük. Ebből fakadóan a szervezeti kultúra úgy lesz felépítve, hogy a vezető grandiózus énképét folyamatosan támogassa.

„Nyertem! Én vagyok a jobb!”

A hatalom, a dominancia és az elismerés iránti vágy egy versengésen alapuló környezetet hoz létre. Ez pedig könnyen odáig fajulhat, hogy konfliktus esetén az egyes részlegek, csoportok és munkavállalók is arra törekednek majd, hogy keresztbe tegyenek egymásnak, és győztesei legyenek az adott szituációnak. Bizonyított, hogy a nárcisztikus vezetők a cégen belül csökkenteni fogják a kooperációt és az integritást.

„Nem én vagyok a hibás, hanem ő.”

A nárcisztikus személyekre nagyon is jellemző, hogy ha nem tőlük jött a megoldás, akkor más tollával ékeskednek. Abban az esetben pedig, ha hibát vétettek, akkor azért sem vállalnak felelősséget, és meg sem próbálják módosítani a működésüket – inkább egy bűnbak keresésével (és megbüntetésével vagy elbocsájtásával) oldják fel a helyzetet.

„Ha úgy érzed, hogy ez így nem működőképes, akkor talán nem is vagy ide való.”

Az is kiemelten fontos a nárcisztikus vezetők számára, hogy mindenki velük értsen egyet, és mindenki az ő ötleteiket tartsa a legjobbnak. Éppen ezért nem ritka, hogy a nárcisztikus vezetők arra használják a teljesítményértékelő rendszereket, hogy kimondottan csak a Bólogató Jánosokat jutalmazzák meg. Elvégre ők azok, akik biztosan nem mondanak nekik ellent. Aki nem része ennek a körnek, az semmibe lesz véve. Az Enron és Theranos estében is kirúgták azokat az embereket, akik megkérdőjelezték a vezetők ötleteit, terveit vagy eszközeit.

„Ha én bent vagyok este 11-ig, mindenki másnak is bent kell lenni.”

Mivel a nárcisztikus úgy gondolja, mindig ő végzi a legjobb munkát és neki vannak a legjobb ötletei, alkalmazottainak folyamatosan meg kell felelniük a teljesíthetetlen elvárásoknak. Ilyen elvárás lehet az emberi kapacitáson túlmutató teljesítményt és elköteleződés. Az Amazon hírhedt például a lehetetlen kvótáiról, a kék galléros dolgozóknak a mosdóba sincs idejük elmenni, mert elmaradnak az elvárásoktól és kirúgással kell szembenézniük.

Mivel a teljesíthetetlen elvárásoknak senki sem képes megfelelni, a vezető mikromenedzselésbe kezd, folyamatos megfigyelés alatt tartja alkalmazottait, a hibákra impulzív dühkitörésekkel reagál, építő kritikát vagy tippet ugyanakkor nem ad a jobb munkavégzésre.

„Tudom, hogy szabotálni akarsz.”

A nárcisztikus viselkedés gyakran paranoiával társul. A vezető attól tart, hogy valaki szabotálni akarja. Ezért senkiben nem tud teljesen megbízni. A Fox News hírcsatorna volt vezetője Roger Ailes például a HR által létrehozott hot line-t is lehallgatta attól tartva, hogy valaki az ő bántalmazó magatartására tesz majd panaszt. Ez a viselkedés félelmet kelt a munkavállalókban és elszigeteli őket egymástól, továbbá a negatív magatartásról szóló bejelentések számát is csökkenti.

Az elmúlt években elterjedt az a megfogalmazás, hogy valójában nem is a tehetségekért (és megtartásukért) folyik a harc a piacon, hanem maguk a tehetségek ellen. Erős és provokatív mondás, de a kilépési számok, vagy az elkötelezettségi indexek eredményei alapján sajnos van benne bőven igazság. Csatlakozzatok hozzánk a következő webinárunkon, ahol tovább boncolgatjuk a Nagy Felmondási Hullám okait, ezúttal a vezetők szerepét megvizsgálva.

Nárcisztikus vezetők vs. Tehetségek

Csatlakozzon hozzánk a kövekező webinárunkon
2022. április 27-én 10:00-kor!

Feliratkozás hírlevelünkre

* kötelező mező
Hozzájáruló nyilatkozat

Adatvédelmi Szabályzat


Share This