A szarka és a farka – Vajon igazán rátermett-e az, akit kinevezünk?

Minden vállalat életében fontos és elkerülhetetlen kérdés, hogy az állományból ki lesz majd az a szerencsés, aki a későbbiekben a jelenlegi vezetők helyébe léphet, és tovább viheti tevékenységüket. Azonban kiválasztani azt, aki a leginkább rátermett erre a feladatra, már nem olyan egyszerű. A tapasztalatok ráadásul azt támasztják alá, hogy vezetői kinevezésekkor gyakran döntünk rosszul, hiszen ha jól döntenénk, senki sem panaszkodna oly gyakran főnökeikre. Ráadásul számtalan olyan felmérés létezik, ahol a válaszadók a munkahelyi elégedetlenségük fő okának vezetőjüket nevezik meg…

Kulturális különbségek a személyiség „sötét oldalát” illetően

Mindenkivel előfordul, hogy a karrierje során eljön az a pont, amikor már nem tudja elfedni a személyisége „sötét oldalát”. Elkerülhetetlen, hogy az emberek bizonyos viselkedéseket és reakciókat ne mutassanak ki az élet valamely területén, például vezetővé válásuk során vagy kapcsolataikban. Hogyan lehetséges, hogy öntudatos, képzett szakemberek is így viselkednek, pedig tisztában vannak azzal, hogy a stressz nemkívánatos viselkedést vált ki?

Gizike vagy gőzeke? - Milyen típusú munkavállalóra van valójában szükségünk?

Melyek azok az elsődleges szempontok, melyek alapján elképzeljük egy pozíció ideális jelöltjét? A legtöbb kiválasztással foglalkozó szakember megerősítene minket abban a kijelentésünkben, hogy a soft skillek legalább annyira fontosak, mint a hard skillek, ha egy munkakör sikeres betöltéséről van szó. Azonban amíg a különböző végzettségek, szakmai tapasztalatok strukturáltan rögzítésre kerülnek a munkaköri leírásokban, személyi anyagokban, az elvárt kompetenciák leginkább a fejünkben léteznek. Viszont addig, amíg ezeket nem tudatosítjuk, nem is lehetünk biztosak abban, hogy tudjuk, kire is van szükségünk.

Mindenkit várunk szeretettel Október 13-án a Forbes Flow konferencián!

Forbes Flow és Late Night Flow

A legkisebbektől a legnagyobbakig

2016 őszén minden eddiginél több helyszínnel és több programmal készülünk. Nem csak mi merünk nagyot lépni, a Forbesban bemutatott vállalkozások is. Az ősz erről a lépésről szól: a legkisebbektől a legnagyobbakig mutatjuk be az ország sikeres és siker várományos vállalkozásait. Olyat is, akik első Forbes cikkük idején még startupként indultak, ma pedig már túl vannak az exiten is.

Októberben egy napra újra az Akváriumba költöztetjük az elmúlt egy év legizgalmasabb Forbes sztorijait és listaszereplőit.

A legkisebbektől a legnagyobbakig, 3 színpaddal, 30+ előadóval, este Late Night Flow show-val.

Kedvel, imád, hűha: A Facebook Reakciók Mögötti Pszichológia

Pár napja a Facebook lépett egy nagyot, és a jól ismert Like gomb után végre lehetőséget adott arra, hogy a véleményünket olyan jelekkel is kifejezhessük, mint az „imádom” vagy a „hűha”, ezzel pedig akarva-akaratlanul utat nyitott az érzelmek árnyaltabb kifejezésének a közösségi oldalon is.

HR-Menedzsment kiskönyvről a Gazdasági rádióban

Érczfalvi András Monitor délután műsorának vendége volt Fehér Zsolt, ahol a HR-Menedzsment kiskönyvről és HR-szakmáról, szerepéről beszéltek. Hallgassa meg a teljes beszélgetést a videóban!

A kiadvány nemzetközi és hazai kutatásokra alapozva, esettanulmányokkal és gyakorlati példákkal mutatja be a HR stratégiai szerepét az üzleti életben.

Big Data a HR-ben: Miért Most Foglalkozzunk Vele?

A Big Data jelentőségéről mi sem tanúskodhatna jobban, mint a legnépszerűbb keresőmotorban a téma iránt 2011 óta növekvő trend. Bár az adatelemzésben, ha jobban belegondolunk, semmilyen meglepő újdonság nem rejlik, a kérdés inkább az, hogy mióta használjuk tudatosan a Big Data elemzést és egyáltalán használjuk-e eleget, ahhoz hogy a benne rejlő lehetőségeket kiaknázzuk.

Folyamatos fejlődést szeretnénk? Így válasszunk munkaerőt!

Évtizedekkel ezelőtt az információ korántsem volt olyan könnyen elérhető, mint manapság. Az embereknek legjobb esetben is hosszú órákat, napokat kellett a szakirodalom megszerzésével és elolvasásával tölteniük, ahhoz, hogy egy-egy témát alaposabban körbejárhassanak és kellőképpen megalapozott szakmai döntést hozhassanak. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a munkáltatók azokat a személyeket részesítették előnyben, akik nagy mennyiségű lexikális tudással, és magas szintű tanulmányokkal rendelkeztek. Erre rendezkedett be a társadalmunk is, a frontális oktatás elsődleges célja tényadatok átadása volt a diákok számára.

Oldalak